Új építésű ház, passzívház minősítéssel
Vajon mi a szolár építészet? Varázslatos fantomházak megvalósítása? Zabolátlan mérnöki
túlkapás? A jövő életmódjának letéteményese? Energetikai függetlenség? A választ
talán művelői sem tudják pontosan definiálni.
Életünkben bizonyára az egyik legfontosabb dolog a házépítés, a saját otthon megteremtése.
Ha jól tervezzük meg és jól is építjük meg házunkat, akkor az egyik legértékesebb
vagyontárgyunk lesz. Többnyire mindannyian tudjuk, mit szeretnénk, hol és hogyan
szeretnénk élni, a házépítésben mégis érdemes olyan szakemberekkel dolgozni, akik jól
ismerik a legkorszerűbb lehetőségeket és megoldásokat mind az épületszerkezetek
területén, mind pedig az energetikában. Az építészet igen sokat változott az elmúlt 15-20 esztendő alatt, és a változás ma is tart, sőt egyre gyorsul.
Új építészeti anyagok - ezzel együtt új minőségi előírások és szabványok - jelentek meg,
olyanok, amelyek alkalmazásával ma már sokkal energiatakarékosabb, kényelmesebb
házakat építhetünk, mint arról korábban bármikor is álmodni mertünk volna.
Egyre nagyobb mértékben és egyre gazdaságosabban használhatók az alternatív források,
a megújuló energiák. A jövő házai, otthonai minden bizonyára „zéró energia házak
lesznek”. Az épületek energetikája függ az elhelyezkedéstől, a környezeti elemektől, a
helyi éghajlattól, a felhasznált építőelemek tulajdonságától, a szerkezettől, a felület-/térfogataránytól,
a talajjal való kapcsolattól és sok egyéb tényezőtől.
Néhány évvel ezelőtt az EU "Passys” néven programot indított, melynek egyik feladata volt az építészetben
olyan új megoldásokat találni, mellyel az épületek energiafelhasználása hatékonyabbá
tehető. A program keretében mintaházak - egyedi családi házak, sorházak, társasházak -
valósultak meg Spanyolországtól egészen Dániáig. A program egyik fontos
következtetése volt, hogy pusztán az épületek tájolásával, zöldtetővel, a veszteséges
hőhidak kiküszöbölésével, napcsapdák beépítésével, éghajlati zónától függően mintegy
20-35 % energiát lehet „megfogni”.
Mi is az a sokat emlegetett passzívház?
Ha szigorúan akarjuk definiálni a dolgot, akkor a passzívház egy olyan épület, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet. Ha nem számmal akarjuk érzékeltetni, akkor talán úgy közelíthetjük meg a dolgot, hogy egy olyan épület, amelynek alacsony fűtési igény miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre.
Hivatalosan csak az épület nevezhető passzívháznak, amely megfelel a németországi (Darmstadt) PASSIVHAUS INSTITUT (Passzívház Intézet) szigorú kritériumrendszerének és rendelkezik az intézet hivatalos minősítésével. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, már tervezéskor is ajánlott különböző szempontokat figyelembe venni. Fontos, hogy lehetőség szerint minél kompaktabb legyen az épület, vagy éppen milyen irányba tájoljuk azt.
Természetesen a felhasznált építőanyagokkal szemben is vannak elvárások, nem is kevés.
Elengedhetetlen a megfelelő minőségű falazat, nyílászárók, tetőszerkezet, stb., mivel
célunk, hogy a lehető legkisebb hőveszteségű épületet tudjuk megépíteni.
Az elkészült passzívház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő,
az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő,
illetve a Föld saját energiája. Ezek mellett pedig szükség van még egy levegőztetőberendezésre,
amivel a friss levegő utánpótlását tudjuk biztosítani.
A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk.
Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt.
A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól
függetlenül állandó 6-9 Celsius van. Hogy ezt az adottságot ki tudjuk használni, egy kb.
35 méter hosszú és 200 mm átmérőjű csövet kell lefektetnünk a talajban. Ezáltal a
beszívott frisslevegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik. A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy melegcserélőn
keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre).
Ennek hatásfoka min. 80%-os kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt
hatást.
Annak, hogy a levegőt több méteren keresztül a föld alatt vezetjük, van még egy
előnye, mégpedig hogy a levegőcserélő berendezés nem tud eljegesedni, ezáltal nem
kell plusz energiát fordítanunk a jegesedésgátlásra. Felmerül még a kérdés, hogy a levegőztető
berendezés üzemeltetésével elmegy az az előny, amely a fűtésb.l származó energiamegtakarítással
létrejött. A mai korszerű berendezések fogyasztása kb. 1/10-e a megtakarításunknak.
Folyamatosan dráguló energiaáraink és a környezetre gyakorolt hatások egyre indokoltabbá
teszi az építőiparban is az energiatudatos tervezési szemléletet, a megújuló energiák
széleskörű alkalmazását és a különböző alternatívák keresését, annak érdekében,
hogy a legkisebb energia felhasználásával biztosítani tudjuk épületeink üzemeltetését.
Egy ilyen koncepciót valósít meg az úgynevezett „nullenergiás”, vagy más néven
„passzívház”. Az ilyen épületek szinte önfenntartó, egyedileg kialakított lakóházak.
Céljuk, hogy az épület fűtésére-hűtésére, üzemeltetésére használt energiát a minimumra
csökkentsék, alternatív energiaforrások és hőszigetelés segítségével. A közművek rácsatlakozása
nélkül az épület passzívvá válhat, független lesz, önfenntartó képességeinek
köszönhetően. A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy honnan származik az energia,
ami fedezi a passzívházak hő, illetve energiaigényét, ha már az említett közmű-rácsatlakozás
nincs kiépítve. Elsősorban a Napból. Főleg a nagy, déli tájolású üvegfelületeken
keresztül bejutó napsugarak egyfajta üvegházhatás módján képződő hőenergiájából.
Közvetlenül, épületgépészeti rendszerek nélkül a legtisztább és legtermészetesebb energiaforrásból.
Felmerülő többletköltségek:
A másik, gyakran feltett kérdés: az ilyen passzívházak építésénél megjelenő többletköltségekkel
kapcsolatos: mennyivel drágább megépíteni egy ilyen épületet?
A válasz nyilvánvalóan az, hogy bizony drágább egy átlagos épülethez képest. Az extra
hőszigetelésből, a speciális nyílászárók beépítéséből, és a hőcserélőkből származó többletkiadással
számolni kell! Ha viszont úgy tesszük fel ezt a kérdést, hogy a többletköltségek
vállalásával számíthatunk-e megtérülésre, akkor már összetettebb válasz adható.
A már említett szerkezeti megoldásokból az is következik, hogy jelentősen csökken az
üzemeltetési költség, ami hosszútávon a befektetett többletkiadások megtérülését eredményezi.
A gondot az jelenti, hogy ezeket a plusz kiadásokat egyszerre, a ház építése
során kell kiadni. Ilyenkor válik fontossá a kérdés, mennyi is a többletkiadás? Elérhetőe
egyáltalán egy átlagos keresettel rendelkező család számára, hogy ilyen épület építésén
gondolkozzon?
Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem lehetetlen vállalkozás, hiszen a speciális technológia
alkalmazásával, egy hagyományos épület szerves részét képező épületgépészet
eltűnik az épületből. Nem kell kémény, gázkazán, vagy egyéb, a ház fűtését szolgáló berendezés.
Eltűnnek a csővezetékek, radiátorok, termosztátok. A jelentős összeget jelentő
gépészeti egységek helyére hőcserélős szellőző-berendezés, és az alternatív energiákat
hasznosító modern berendezések kerülnek. A végeredmény: mintegy 30 %-os többletköltségre
számíthatunk.
A másik érv, ami a passzívházas technológia mellet szól, már nem csak a pénztárcánkat,
de a jövőnket is érinti! A környezetvédelem szempontjából vizsgálva, az energiatudatosság egyre nagyobb jelentőséggel bír világszerte. A fejlett országok kutatói kongatják
a vészharangot, mondván, hogy az energiafelhasználásból származó üvegházhatást generáló
gázok kibocsátása globális felmelegedéshez vezet, mely már rövidtávon is katasztrofális
következményekkel bír.
Az iparosodás, az emberiség egyre nagyobb energiaigénye
maga után vonzotta a széndioxid egyre nagyobb mértékű kibocsátását, bár a kiotói
egyezmény próbálja az aláíró országok számára ezt a kibocsátást maximalizált keretek
közé szorítani. A fenntartható fejlődés érdekében így egyre nagyobb szerep jut a
megújuló energiák széleskörű felhasználásának. Energiára, legyen az villamos vagy hő,
folyamatosan szükség van. Kérdés az, hogyan állítjuk elő! Kutatások szerint a fosszilis
energiahordozóink még több évtizedre is képesek ellátni a világ energiaigényét. A kitermelésük
azonban egyre bonyolultabb technikai megoldásokat követel, amivel megdrágul
a bányászatuk is és ez magával vonzza az adott energiahordozó alapárának
növekedését.
Sajnos, a megújuló energiahordozók alkalmazása az energiaigényhez képest még igen
kis százalékban alkalmazott energia-előállítási forma. A megoldást jelen pillanatban az
előállított energia minél jobb hatásfokban történő felhasználása jelenti! A passzívházak
elterjedésével olyan épületek keletkeznek, melyek helyileg remélhetőleg egyre nagyobb
számban megvalósítják ezen célkitűzést.
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! - mondják a környezetvédő szervezetek.
Igazuk van, hiszen az építészmérnökök mostani döntése évszázadokra kihat, ezért fontos
az energiatudatos tervezés, figyelemfelhívás arra, hogy jelenlegi tudásunk és technológiánk
lehetőséget ad arra is, hogy jól megtervezett épületeink a kényelmen és szépségen
túl képesek a környezetvédelemben is szerepet vállalni.
Régi ház átalakítása megújuló és energiatakarékos energiahordozókkal
Már ma is komplett, kulcsrakész megoldások állnak rendelkezésre, amelyekkel a ház energiaszükségletének jelentős része, de akár a ház teljes energiaellátása is fedezhető megújuló energiákkal. Ezek a napenergia, a környezeti hőenergia (geotermikus, geotermális, levegő), a szélenergia, a vízi energiák, a biomassza. Mindegyik energiafajta többnyire gyűjtőfogalom, több alcsoportból állhat. Szigorúbb megközelítés esetében csak két fő megújuló energiáról beszélhetünk: a napenergiáról és a földhőenergiáról, a többi a napenergiából megújuló energia.
A napenergia nagysága és időbeli kihasználhatósága földrajzi helyenként ugyan kissé változó, de nem kötött egyetlen földrajzi területhez sem, a nap mindenütt jelen van. Átlagos időjárási feltételek esetén „a nap mindennap dolgozik”. Igazi „tiszta energia”: nincs káros melléktermék, nincs mozgó alkatrész, hangtalan. A napelem a Nap fényenergiáját hasznosítja oly módon, hogy abból villamos energiát állít elő. Megjelenését tekintve egy üveglappal határolt síklap, többnyire kékesszürke színű, zajtalan, sík felülettel. Az általa előállított villamos energia tárolható, és felhasználható saját céljainkra, vagy ha „többlettel” rendelkezünk, beadhatjuk a „közösbe”.
Villamos cserép
Házaink tetői ma holt felületek, de már léteznek villamos cserepek, melyek a könnyűszerkezetes
tetőfedő elem és a napelem házasítása révén keletkeztek.
Hőpaneles fűtés
A hőpanel az elektromos energiát alakítja hővé. A panelek egyenletesen vannak elosztva
a helyiségek mennyezetén. A panelek felületére ragasztott kerámiakristályok 7-10 um
hullámhosszú sugárzással maximalizálják a hőleadást az egész felületen a környező térség
felé. Ez éppen az a fajtája a hőnek, amellyel a Nap melegíti Földünket és minden élőlény
99 %-ban szívja magába.
Ellentétben az ultraibolya sugárzással, amely éget és a mikrohullámúval, amelyet a
mikrohullámú sütőkben alkalmaznak, a hőpanel sugárzása hosszúhullámú (infravörös) az
emberi szervezetre jótékony hatása van. Ez a fajtája a hőnek fontosabb az ember
számára, mint maga a levegő hője.
A hőpanel:
– energiatakarékos, mert
• kisteljesítményű lapok vannak egyenletesen elhelyezve a mennyezeten
• infrasugárral melegít, így magasabb a hőérzet
• a szabályozás lényegesen pontosabb és minőségben is jobb
• csak annyi energiát használ fel, amennyi feltétlenül szükséges
– környezetbarát, mert
• nem szárít
• nem párásít
• nincs füstje, fénye
• működése tiszta és zajtalan